Egri Főegyházmegyei Levéltár, 1778-: Az egri püspökségnek a középkorban nem volt levtára, még a birtokjogot igazoló okl-eket sem őrizték meg, csak a jobbágyszolgáltatásokat tartalmazó s az ún. Szt János kv-ek maradtak fönn az 1450 u-i időktől.  A sztszéki jegyzőkvek 1600-tól folyamatosan megvannak. Barkóczy Ferenc nem a sztszéki pereket, hanem az irodájából kimenő leveleket másoltatta be a protocollumokba, s ez 1804-ig így maradt. Eszterházy pp. 1763. III: 2 jezsuitát bízott meg a levtár rendezésével. 1766. I: →Torner Ignácra bízta a rendezést. 1771: írta a kápt-nak, hogy ppi jogai megvédéséhez szüksége van rendezett levtárra. Uakkor utasította róm. ügyvivőjét, hogy küldjön jegyzéket a Vat. Levtár Egerre vonatkozó iratairól. 1778: fölállította a vasajtós, vastáblás gazd., 1779: az egyh. levtárat. 1804: az egyhm. fölosztásakor a megfelelő anyagokat Kassára és Szatmárnémetibe vitték. - A rendezéskor az iratokat tárgyi csoportokba, nagybetűs jelzettel iratcsomókba rakták szét, melyeken belül arab számot adtak. 1805: Fuchs Ferenc érs. teljes átrendezésre adott utasítást: az 1804 e-i iratanyagot lezárták, a jelzetrendszert megsemmisítették, az anyagot 8 tárgycsoportba tagolták és összefügő számozással lajstromozták. Az ~ 1994: is meglévő rendszerét az 1820-as években Hangonyi József levtáros alakította ki. A gyűjt-t 1951: nemz. érdekű magánlevtárrá, 1970: szaklevtárrá nyilvánították. - A gazd. levtár a ppség, ill. az érsekség tulajdonában volt ter-ek birtokigazg. és a tized kezelésének iratait tartalmazza. A 17. sz-ból csak néhány különálló okmány van. Telekessy István (1699-1715) gyűjtötte a birtokjogokat igazoló iratokat, s létrehozta az okmánykv. sorozat alapjait.  Erdődy Gábor (1715-44) alatt egyszerű elszámolási rendszert alakítottak ki, évenként csoportosított számadási testekkel és mellékletekkel. Eszterházy Károly (1762-99) építkezései miatt átszervezte a gazd. irányítást. Fölállította a gazd. levtárat, kezelője vsz. a jószágkormányzói v. ügyészi hivatal egy írnoka volt. Az 1777: megalkotott rendszer helyett 1805: itt is újat alakítottak ki: tárgyi csoportosítás alapján 9 oszt-ban folyamatosan számoztak. A végleges rendszert az 1820-as években Králik Gábor  jószágig. alakította ki. - Levtárosok: 1766: Torner Ignác, 1773: Kotuts Mátyás, 1775: Fangh István, 1781: Makay Antal, 1785: Schmeltzer Lipót, 1789: Koch Kristóf, 1797: Toronyi Pál, 1804: Wimmert Antal, 1811: Lehóczky József, 1812: Harmos László, 1816(?): Cselkó Károly, 1821(?): Hangonyi József, 1827(?): Braidsver Antal, 1830: Stand József, 1832(?): Maskovics Mihály, 1833: Roskoványi Ágoston, 1836: Sisvay Márton, 1842(?): Nagy Zsigmond, 1843: Buziássy László, 1845: Eperjessy János, 1847: Angyal Imre, 1849: Pánthy Endre, 1851: Tárkányi Béla, 1855: Begovcsevich Róbert, 1858: Zsendovics József, 1867: Bydeskuthy Gyula, 1871(?): Szmrecsányi Pál, 1873: Párvy Sándor, 1875: Hausner Károly, 1882: Dutkay Pál, 1899: Ridárcsik Imre, 1904: Halászy Caesar, 1905: Kriston Endre, 1909: Kronberger József, 1917: Pap József, 1919: Subik Károly, 1921(?): Káplár Ágoston, 1924(?): Vizy Miklós, 1925: Frindt Jenő, 1926: Petróczky Lajos, 1934: Fucsek Gábor, 1936(?): Száva János, 1938: Révész Adalbert, 1939: Bordás Alfréd, 1951: Pákozdy József, 1959: Miklós Béla, mellette s-levtáros Valuch István, 1970: Soós Imre, 1992: Kiss Péter. Ki.P.

Soós Imre: Az egri érsekség levéltára. Bp., 1957.  - Kiss 1993:96, 122.